František Révai (1489 – 1553): Rozdiel medzi revíziami

František I. sa narodil ako syn Ladislava Révaia z Aranyánu a Anny Esteleki (''Eszteleky''). V roku [[1521]] jebol v službách [[palatín]]a [[Štefan Bátori (palatín)|Štefana Bátoriho]]. Po [[Bitka pri Moháči (1526)|Moháčskej bitky]] v roku [[1526]] sa postavil na stranu [[Ferdinand II. (Svätá rímska ríša)|Ferdinanda II.]] SzklabinaiPre és[[Habsburgovci|Habsburgovcov]] blatniczaizískal '''Révayaj Ferenc'''svojho brata Štefana ako aj ([[1489Čierny Jovan|cára Jovana]]. –Za svoje zásluhy ho Ferdinand II. po svojej korunovácii vymenoval za predsedu kráľovskej tabule a získal donáciu na polovičku Sklabinského hradu. V roku 1532 získal funkciu župana [[PozsonyTurčianska župa (Uhorsko)|Turčianskej župy]],. V roku [[15531538]]. sa stal kráľovským [[novemberpersonál 1.(Uhorsko)|personálom]]) alnádora v roku [[1542]] sa stal palatínskym miestodržiteľom.

<!-- Révay László és Esztelneky Anna fia. [[1521]]-ben már [[Báthory István (nádor)|Báthory István nádor]] titkára volt. A [[mohácsi vész]] után [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] pártjához csatlakozott. Ő nyerte meg e pártnak bátyját Istvánt és a híres [[Cserni Jován|cár Jovánt]] [[1527]]-ben, mely érdemeiért Ferdinánd megkoronáztatása után a királyi tábla elnökévé nevezte ki és királyi adományként [[Szklabinya]] vár felét kapta. [[1540]]-ben megszerezte a másik részt is. [[1532]]-ben [[Turóc vármegye]] [[örökös főispán]]jává nevezték ki. [[1538]]-ban [[királyi személynök]] volt. Több birtokot szerzett adományozás és házasság által. [[1542]]-ben [[nádor]]i helytartói méltóságra emeltetett. Jelen volt még az [[1550]]. országgyűlésen, ahol a 41. törvénycikkben a határvizsgáló-bizottság tagjául választották. Kedvelte a tudományt és a tudósokat. [[Verancsics Ferenc]] tőle kérte [[Bonfini]] IV. és V. tizedének kéziratát, amit a tudós bíbornok 1550. március 5-i levele bizonyít.