Redaktor:Of/pieskovisko

Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette.[forrás?]

Presný začiatok výstavby hradu je neznámy, ale prevdepodobne ho postavil majiteľ Zaránd, člen rodu Aba, predok rodiny Fuzer.

A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt VZBUDIT? SPOSOBIT újabb oklevél egyik utalása ODKAZ alapján NA ZAKLADE COHO bizonyossá thető, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt, illetve RESP. 1235 előtt PRED a király birtokába STATOK került STAT SA .

Prvá písomná zmienka o hrade pochádza z listiny z roku 1264, neskôr aj z listiny z roku 1270, na základe ktorej možno tvrdiť, že hrad bol postavený už pred smrťou Ondreja II. (1235), respektíve ešte pred rokom 1235 bol kráľovským majetkom.

IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc NAJMILSI lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, és a hozzá K TOMU tartozó uradalmat , de később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva BOJUJUCI elvette ZOBRAL azt a királyhoz hű VERNY Anna hercegnő tulajdonából VLASTNICTVO. IV. Béla megpróbálta ostrommal DOBYJANIM visszafoglalni ZNOVUZABRAT fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte ODVRATIT seregével VOJSKOM a támadást UTOK .

Bélo IV. daroval okolo rokov 1262-1263 Fuzer a k tomu patriace panstvo najmilšej dcére princezne Anne, ale neskôr v roku 1264 Bélov syn princ Štefan, bojujúci proti svojmu otcovi ho v roku 1264 Anne odobral. Béla sa pokúsil znovudobyť hrad od syna obliehaním, ale Štefanov hradný kapitán Michal Fuzeri útok odvrátil.

Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetségbeli (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta.

V roku 1270, keď Štefan V. nastúpil na uhorský trón, daroval hrad Michalovi a Demeterovi z rodu Rošd (Füzéry).

1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős VYZNAMNY építkezéseket STAVBY folytattak POKRACOVALI Füzéren. A család birtoklása idején az 1440-es évek közepén UPROSTRED a vár átmenetileg DOCASNE Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került, de a Füzéryek földbirtokai STATKY háborítatlanok NEPRERUSENy maradtak ZOSTALI.

Po roku 1285 sa dostal do vlastníctva Aba Omodeja. Po bitke pri Rozhanovciach Karol Róbert hrad skonfiškoval a za kapitána hradu vymenoval Filipa Drugeta. Žigmund Luxemburský ho najprv zálohoval, neskôr v roku 1389 ho daroval synom Petra Peréniho. Peréniovci pokračovali počas 15. a 16. storočia vo významných stavebných úpravách hradu, vrátane gotickej kaplnky. V polovici 40. rokov 15. storočia sa hrad dočasne dostal do rúk kráľovského stolníka Ladislava Palóciho, ale füzerské statky zostali neporušené.

Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett NAMIESTO TOHO, hogy szokott OBVYKLY helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta DOPRAVIT és legalább NAJMENEJ ASPON egy évig ott rejtegette UKRYVAT. Perényi Péter erődítési OPEVNOVACIE munkálatokat PRACE végeztetett UKONCIL Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.

V 80. rokoch 15. storočia sa kráľ Matej Korvín dostal do potýčky s Peréniovcami a vypudil Štefana Peréniho z hradu, ale nejkôr hrad daroval naspäť palatínovi Imrichovi Perénimu. Po roku 1526 (po korunovácii Jána Zápoľského) sa stal Peter Peréni ochráncom svätoštefanskej koruny. Namiesto toho, aby bola koruna uložená na obvyklé miesto na Vyšehradský hrad, nechal ju dopraviť na Fuzér, kde bola skrývaná najmenej jeden rok. Peter Peréni ukončil opevňovacie práce a jeho syn Gabriel Peréni nechal vybudovať v 60. rokoch 16. storočia palácové krídlo v renesančnom slohu.

1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot. 1603-ban Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül NAKONIEC a királyi kincstár ERAR POKLADNICA kezelésébe POD KONTROLU került.

Po smrti Gabriela Peréniho v roku 1567 získali hrad do vlastníctva Bátoriovci. V roku 1603 sa prostredníctvom Nádašdyovcov dostal do rúk Alžbety Bátoriovej. Okolo roku 1626 na krátko hrad okupovalo vojsko Gabriela Betlena. V roku 1654 ho dostal do zálohu Imrich Mosdóši, v roku 1668 sa dostal do rúk Františkovi Bónišovi, napokon spadol pod kontrolu kráľovskej pokladnice.

A Kamara német őrséget STRAZ rakott UMIESTNENA a várba, de kevéssé törődött POLAMAL az erődítmény OPEVNOSTNIE állapotával STAV. Mivel a vár hadászati jelentőségét VYZNAM elvesztette STRATIT , 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná NEOBYVATELNY tette és elhagyta ZANECHALO. Ezután a környék OKOLIE lakossága OBYVATELSTVO kőbányának KAMENOLOM használta a romokat ZRUCANINA RUMOVISKO? RUINY. Az 1686 óta OD birtokos Károlyi család 1934-1936 között MEDZI állagvédelmi munkákat végeztetett KONCIT a váron.

Uhorská komora umiestnila na hrad nemeckú posádku, ktorá ale prinajmenšom poškodila hradnému opevneniu. Tým hrad strácal na význame, v roku 1676 cisárske vojsko urobilo hrad neobývateľným a zanechalo ho. Odvtedy miestne obyvateľstvo využívalo ruiny hradu ako kameňolom. //Od roku 1686 vlastnil pozemky rod Károli do rokov 1934-1936, kedy sa stal vlastníctvom štátu.//

A korabeli feljegyzések POZNAMKY szerint a Füzéryek mellett POPRI VEDLA egyik utolsó POSLEDNY birtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen NESTASTNY módon SPOSOBOM belekeveredett ZAPLIETOL SA a Wesselényi-féle KU császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül NEMILOSRDNE megtoroltak POMSTILI, így TAK Bónis Ferenc feje HLAVA is a porba PRACH hullott PADLA a pozsonyi városháza előtt PRED és birtokai a Füzéry, majd házasság révén PROSTREDNICTVOM a Bagossy család birtokába DO VLASTNICTVA jutottak. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel PODPALIL, hogy ne szolgálhasson az egyre USTAVICNE szaporodó ROZMNO6ITEL felkelők POVSTALCI menedékhelyéül UTOCISKO. A következő évszázadokban már UŽ a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli OKOLIE lakosság OBYVATE2STVO bontó NARUŠUJˇUC keze omlasztotta az egykor KEDYSI szebb KRAJŠÍ napokat DNI látott erődítményt PEVNOSŤ. Majd POTOM felfedezték OBJAVIL a romantikus tájképeket alkotó TVORCA vándorfestők MALIARI, így TAK a 19. században erre NA TENTO járt PATRIL Thomas Ender osztrák művész is.

Podľa Korabeliho poznámok bol posledným vlastníkom Fuzeru príslušník strednej sľachty František Bóniš. Ten sa nešťastným spôsobom zaplietol do protikráľovského Vešeléniho sprisahania, čo bolo nemilosrdne pomstené. Aj hlava Františka Bóniša padla do prachu pred bratislavskou radnicou. Košický kapitán Strassoldo nechal hrad vypáliť, pretože sa ustavične stával útočiskom početných povstalcov. V nasledujúcom storočí narúšali stavbu poveternostné vplyvy a rozoberanie muriva okolitým obyvateľstvom. V 19. storočí objavili ruiny hradu romantickí maliari, predovšetkým rakúsky umelec Thomas Ender.

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello kezdte meg a vár felderítését, majd 1992-től a Kispesi Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen. Füzéren azóta folyamatosan folyik a munka, dolgoznak a helyreállításon, s a vár bizonyos részei mára látogathatóvá váltak.

V roku 1977 sa začali na hrade rekonštrukčné práce, ktoré ale stažuje náročný terén. Podaarilo sa odkryť archeologické nálezy z 13. storočia, zakonzervovať hradné múry, zastrešiť hradný palác a kaplnku, ktorá je najhodnotnejším architektonickým objektom hradného areálu. Výhľad z hradu ponúka jednu z najkrajších scenérií v Maďarsku.

A renoválás sok nehézségbe ütközik. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A feltárások során derült rá fény, hogy a 13. században már meglévő vár későbbi kváderekből falazott bástyatornyában csillagboltozat fedte a kápolna terét, amit a sarokban baldachinos falpillérek tagoltak, s amelynek ablakai alatt a pálcaműves ülőfülkék finom faragása figyelmeztet a romok eredeti szépségére.