Spišská Nová Ves: Rozdiel medzi revíziami
Smazaný obsah Přidaný obsah
d Verzia používateľa 178.143.96.218 (diskusia) bola vrátená, bola obnovená verzia od TeslaBot Značka: rollback |
hahaha Značky: možný vandalizmus odstránenie infoboxu |
||
Riadok 1:
{{Világörökség-portál4}}
{{Szlovák település infobox
|címer = Coa Slovakia Town Igló.svg
|kerület = Kassai
|járás = Iglói
|népsűrűség = 571
|tengerszint feletti magasság = 506
|terület = 66,67
|szélességi ívperc = 56
|szélességi ívmásodperc = 37
|hosszúsági fok = 20
|hosszúsági ívmásodperc = 0
|térkép_n = 48.93
|térkép_e = 20.57
}}
[[Fájl:Spišská Nová Ves Street 01.JPG|250px|bélyegkép|A belváros]]
[[Fájl:Spišská Nová Ves Church 001.JPG|250px|bélyegkép|Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya]]
[[Fájl:Museum in Spišská Nová Ves.JPG|250px|bélyegkép|A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található]]
[[Fájl:IgloVarosTortenete.jpg|250px|bélyegkép|[[Münnich Sándor]]: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896]]
'''Igló''' (régebben ''Szepesújhely'' vagy ''Szepesújfalu'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Spišská Nová Ves'', köznyelvben gyakran ''Iglov'', [[német nyelv|németül]] ''Zipser Neudorf'', [[lengyel nyelv|lengyelül]] ''Spiska Nowa Wieś'', [[latin nyelv|latinul]] ''Villa Nova'' vagy ''Iglovia'') város [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Iglói járás]]ának székhelye. A [[Szepesség]] második legnagyobb városa ([[Poprád (település)|Poprád]] után), híres iskolaváros.
==
[[Lőcse|Lőcsétől]] 10 km-re délre a [[Hernád (folyó)|Hernád]] bal partján tágas völgyben fekszik.
==
Magyar neve víznévi eredetű, egy csehországi (pontosabban [[Morvaország|morvaországi]]) folyó nevéből származik: a folyó cseh neve Jihlava, míg lengyel neve ennek tükörfordítása, Igława.
(A cseh jehla (jihla) illetve a lengyel igła főnév egyaránt „tű"-t jelent.)
A Jihlava folyó partján épült bányaváros cseh neve szintén szintén Jihlava, míg az egykor ott élő német bányászok a lengyel Igława folyónévből kiindulva a várost Iglau-nak nevezték el.
Egy 1268-as oklevél szerint a tatár pusztítás után [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a [[csehország]]i [[Jihlava]] ''(németül Iglau)'' városából telepített ide német bányászokat, akik valószínűleg szülővárosukról nevezték el az új várost is Iglau-nak, ami később Igló-ra magyarosodott.
Mai szlovák neve magyarul ''Szepesújfalut'' jelent.
== Története ==
Először [[1268]]-ban szerepel oklevélben ''Villa Nova'' néven, mai magyar nevén [[1279]]-ben említik először ''Igloszásza'' alakban. Iglót valószínűleg [[Németek|német]] bányászok alapították a szláv ''Iglov'' település mellett a [[13. század]]ban, környékén [[vas]]at, [[réz|rezet]] termeltek, amihez feldolgozóipar is települt. A [[tatárjárás]]ban elpusztult, de [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] újratelepíttette. [[Szászok|Szász]] lakosai az [[1271]]-ben [[V. István magyar király|V. Istvántól]] kapott kiváltságaikat [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] kiegészítette. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király [[bányaváros]]i rangra emelte és vásártartási joggal ruházta fel. A [[14. század]]ban kohói, hámorai létesültek, híres volt harangöntödéje is. [[1412]]-ben ezt is elzálogosította [[Zsigmond magyar király]] [[Lengyelország]]nak.
[[1778]]-ban az [[1772]]-ben a lengyel zálogból visszakerült szepesi városok központja lett, ez a vezető szerepe [[1876]]-ban szűnt meg.
[[1849]]. [[február 2.|február 2-án]] [[Guyon Richárd]] serege a város határában győzte le a császáriakat. A harcokban 53 honvéd esett el, a városi temetőben emlékműt emeltek tiszteletükre. A [[19. század]]ban egymás után épültek itt a gyárak, üzemek.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Iglói járás]]ának székhelye volt. A magyar légierő [[1939]]. [[március 24.|március 24-én]] 16:45-kor megtámadta a várost, tizenhárom ember halt meg. Igló volt az első város, melyet a térségben légitámadás ért. [[1945]] után az új csehszlovák hatóságok a város német és magyar lakosságát megfosztották állampolgári jogaitól, a poprádi koncentrációs táborba vitték őket, majd innen kitelepítették Németországba, Ausztriába, illetve Magyarországra. Helyükre szlovákok érkeztek, létszámuk gyorsan növekedett.
Vályi András szerint ''"IGLO. Iglovia, Neudorf, Novavész. Szép, és népes Bánya Város Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Lőtséhez 213egy jó mértföldnyire, Hernád vize mellett, mellyen malmain kivűl híres papiros malma is van. Minthogy hajdani szabadságaikat, a’ Hussziták össve égették; és el szagatták, 1433ban új szabadságokkal ajándékoztatott vala meg Zsigdond Király által. Nevezetes pompát tartottak az Iglóiak 1772dik esztendőbon a’ hódolásnak alkalmatosságával, ’s a’ 16 Szepességi Várasok új petséttyeknek meg hallására. Hajdani lakosai a’ muzsikálásban gyakorlottak valának, és az Isteni tiszteletben is a’ muzsikálást fizetés nélkűl magok vivék vala véghez. Nevezetes tudós Férfiai is valának. A’ Városnak belső épűletei közt nevezetes, a’ nagy, és jeles Szentegyháza, nem külömben a’ Városháza, és a’ piatzon egy mással szemközt lévő épűletei, négy kapui vagynak, mellyeken kivül Lőtse felé, kővel kerített szép temetkező helyek is van, festésekkel, és emlékeztető íratokkal meg rakva. A’ Városnak mulató helyei között nevezetesebbek a’ Szanszouci, mellyet G. Csáky Uraság építtete, ’s külömbféle Uri alkalmatoságokkal készűlt; nem külömben a’ kék hóld világ ’s a’ t. Határja e’ Városnak meszsze terjed, erdeje nagy, javai jelesek, sokaknak hasznos bányáik is vagynak."''<ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Igló, (Neudorf), Szepes vmegyében, a 16 szepesi városok közt fő és legnagyobb város, egy széles gyönyörü völgyben, felséges kilátással a távoleső Kárpát hegyeire, a Hernád bal partján, Lőcséhez délre 1 1/2 mfdnyire: 3685 kath., 2486 evang. német lakosokkal. A város szépen és rendesen épült. Jeles épületjei a roppant kath. paroch. templom, rézzel fedett toronynyal, az új szép evang. szentegyház, az igazgatósági, városi és plébánia házak. A Palzmann kertje ritka virágai s növényházai miatt nézésre méltó. Van itt egy sóház, sok épülettel, két jó kőbánya, jeles fejér-cserépedénygyár, mész és téglaégető kemenczék, egy papiros és több liszt-, fürész- kalló-malmok, kórház, vendégfogadó, nevezetes evang. sirkert, fördő egy regényes vidéken, számos vas- és réz-hámor, mellyekben sok réz, s a megyében legjobb vas készittetik. Határa a városnak felette nagy, különösen rengeteg erdővel bir; a lentermesztés, gyolcsszövés, és az erdőkben a méhtenyésztés jeles sikerrel üzetik. A lakosok mulatság kedveért gyakran meglátogatják az innen 3/4 órányira fekvő Sanssouci nevü ligetecskét, mellyet hajdan a Csáky grófok pompás mulatóhelynek varázsoltak; de jelenleg csak egy piramis emlékeztet régi dicsőségére."''<ref>{{Fényes}}</ref>
==Népessége==
1880-ban 7521 lakosából 4338 szlovák és 569 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 7345 lakosából 4214 szlovák és 786 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 9301 lakosából 4966 szlovák és 2220 magyar anyanyelvű volt.
[[1910]]-ben 10 525 lakosából 5103 szlovák, 3494 magyar és 1786 német volt.
1921-ben 11 608 lakosából 7735 csehszlovák és 1089 magyar volt.
1930-ban 12 965 lakosából 10 094 csehszlovák és 619 magyar volt.
1991-ben 39 218 lakosából 37 638 szlovák és 79 magyar volt.
2001-ben {{szám|39193}} lakosából 36 924 szlovák és 65 magyar volt.
[[2011]]-ben 38 045 lakosából 33 656 szlovák és 54 magyar volt.
==
* Az [[1867]]-es [[koronázási domb]]hoz az iglói Kuruchalomból is vittek földet.
* Az első magyarországi betonút Iglón készült el, [[1911]]-ben.
==
* Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma
** A templomot [[1380]]-ban kezdték építeni [[gótika|gótikus stílus]]ban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. [[1395]]-ben építették hozzá a gótikus [[Szent Mihály]] kápolnát. [[1435]]-ben a tűzvész, [[1441]]-ben a földrengés után kellett átépíteni. [[1742]]-ben és [[1772]]-ben [[barokk stílus]]ban építették át. Tornyát [[1849]]-ben leágyúzták, ezért az [[1870-es évek]]ben újjá kellett építeni, ehhez a terveket [[Steindl Imre]] készítette. A torony 87 m-es magasságával Szlovákia legmagasabb templomtornya lett. A templomot belül az [[1954]]-es átépítéskor előkerült 16. századi freskók és értékes gótikus szobrok díszítik. A főoltár képe: Mária szeplőtelen fogantatása, [[Reich János]] lőcsei festő olajfestménye, [[1751]]-ből.
* [[evangélikusok|Evangélikus]] temploma [[1790]] és [[1796]] között épült [[copf stílus]]ban. Oltárképe: Krisztus az Olajfák hegyén [[S.G.Stünder]] olajfestménye, [[1797]]-ből.
* A Városháza [[1777]] és [[1779]] között épült [[klasszicista stílus]]ban.
* A Provinciális ház 1777-ben épült a szepesi városok kormányzati székházaként. A helyén állt középkori épületben kötött békét [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] király a cseh [[Giskra|Giskrával]]. Ma a helytörténeti múzeum van benne.
* A várostól délre van [[Iglófüred]], a 19. században létesített klimatikus fürdőhely, ma üdülőközpont.
* [[1902]]-ben nyílt meg a [[szecesszió]]s stílusban épült színház, melyet [[Gerstner Kálmán]] tervezett.
* Határában a [[Hernád (folyó)|Hernád]]-áttörés festői természeti látványosság a [[Szlovák Paradicsom]]ban.
* Vigadó
* Állatkertjét [[1989]]-ben alapították.
== Jeles iglóiak ==
* [[Zacharias Zarewutius]] ([[Berzevice]], 1605 körül – [[Bártfa]] 1667. február 20.) egyházi zeneszerző, 1623-tól 1624-ig az iglói evangélikus templom orgonistája
* [[Milleter János]] (Igló, 1691 – 1755. március 8.) orvos, természettudós
* [[Czirbesz Jónás András]] ([[Szepesváralja]], 1732. szeptember 11. – Igló, 1813. január 11.) történész, geológus, nyelvész és író, 1757-től evangélikus lelkipásztor Iglón
* [[Rumy Károly György]] (Igló, 1780. november 18. – [[Esztergom]], 1847. április 5.) történetíró, pedagógus, polihisztor
* [[Lányi Sámuel]] (Igló, 1792. április 15. – [[Kékkő]], 1860. március 9.) vízépítő mérnök, festőművész
* [[Franz Wilhelm Lippich]] (Lippich Ferenc Vilmos) (Igló, 1799. június 13. – [[Bécs]], 1845. december 12.) az orvosi statisztika és az alkohológia úttörője, a 16 szepesi város főorvosa
* [[Tavasi Lajos]] (Igló, 1814. augusztus 2. – Igló, 1877. január 28.) pedagógus, a modern magyar pedagógia egyik úttörője, az iglói evangélikus gimnázium tanára és igazgatója
* [[Thern Károly]] (Igló, 1817. augusztus 13. – [[Bécs]], 1886. április 13.) karmester, zeneszerző és tanító
* [[Bókay János (orvos, 1822–1884)|Bókay János]] (Igló, 1822 – Budapest, 1884) orvos, egyetemi tanár
* [[Máriássy János]] (Igló, 1822 – Budapest, 1905) honvéd ezredes
* [[Róth Márton]] ([[Késmárk]], 1841. augusztus 3. – Igló, 1917. február 25.) az iglói gimnázium tanára (1870–1909), a [[Magyarországi Kárpát Egyesület]] vezetőségi tagja és ''Évkönyveinek'' szerkesztője, a [[Poprád (település)|poprádi]] Tátra Múzeum munkatársa
* [[Bartsch Samu]] (Igló, 1845. szeptember 29. – [[Baja]], 1895. január 19.) biológus, zoológus, tanár
* [[Jozef Hanula]] (Hanula József) (Liptovské Sliače, 1863 – Igló, 1944) festőművész
* [[Olgyai Viktor]] (Igló, 1870 – [[Salzburg]], 1929) grafikus és festő
* [[Csontváry Kosztka Tivadar]], festőművész 1874-től itt volt gyógyszertárvezető.
* [[Kéri Kálmán]] (Igló, 1901. június 25. – [[Budapest]], 1994. május 26.) vezérezredes, az Országgyűlés korelnöke 1990-ben
* [[Neményi Lili]] (Igló, 1902. november 28. – Budapest, 1988. július 14.) színművésznő, opera-énekesnő.
* [[Zathureczky Ede]] (Igló, 1903. – Bloomington (USA), 1959.) hegedűművész.
* [[Szepes Béla]] (Igló, 1903 – Budapest, 1986) síelő, gerelyhajító olimpikon, karikaturista
* [[Rokfalusy Lajos]] (Lőcse, 1887. október 24. – Salgótarján, 1974. április 27.) hegymászó, hegyimentő, tanító. Iglón töltötte gyermekkorát és ifjúságát 1888 és 1919 között, hamvai is itt pihennek.
* [[Geyer Gyula]] tanár, természetkutató itt hunyt el [[1900]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]]
* [[Fuhrmann Gyula]] (* Igló, 1838) oltárépítő, munkája a [[szolnok]]i belvárosi templom főoltára 1889-ben készült.
== Irodalom ==
* [[1845]] májusában [[Petőfi Sándor]] itt írta az Egy asszonyi állathoz, Fresco-ritornell és Paripámnak az ő színe fakó c. verseit.
* [[Szontagh Dániel]]: Iglói és zabari Szontagh nemzetség származási története és oklevelei – Pest, 1864, 216 old.
* Igazi útmutató a Tátrában (Néhány hely leírása, hol kincsek találtatnak) – Igló, 1886
* Tellér Gy.: Igló környéke – Igló, 1909
* Marcsek Aladár: Igló környékének síkalauza – Igló, 1917. Szepesi Lapok, 23 old.
* 2014 Dejiny mesta Spišská Nová Ves. Spišská Nová Ves.
==
* {{Amerikai Egyesült Államok}}, [[Youngstown (Ohio)|Youngstown]]
* {{Brazília}}, [[Joinville]]
* {{Franciaország}}, [[L'Aigle]]
* {{Szlovákia}}, [[Nyitra (település)|Nyitra]]
* {{Csehország}}, [[Havlíčkův Brod]]
* {{Magyarország}}, [[Kisújszállás]]
* {{Görögország}}, [[Préveza]]
* {{Németország}}, [[Alsfeld]]
* {{Németország}}, [[Clausthal-Zellerfeld]]
==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
* [http://www.mestosnv.sk Igló város hivatalos honlapja, angolul és szlovákul]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=980 Alapinformációk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-313228&pos_y=-1212405&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Spi%9Ask%E1%20Nov%E1%20Ves Igló Szlovákia térképén]
* [http://www.slovenskyraj.sk/obce/spnovaves/hu.html Magyar nyelvű idegenforgalmi oldal]
* [http://www.mek.sk/02100/02139/html/sz11/5.html MEK oldala Igló színészete]
* [https://web.archive.org/web/20061019061929/http://www.muzeum.sk/default.php?obj=muzeum&ix=msp A városi múzeum ismertetője]
* [http://www.hk-snv.sk/ A HK Spišská Nová Ves jégkorongcsapatának honlapja]
* [http://www.lutheran.hu/z/honlapok/protestans/felvidek/iglo Igló a Protestáns honlapon]
* [http://www.e-obce.sk/obec/spisskanovaves/spisska-nova-ves.html E-obce.sk]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2369 Fényképek Iglóról]
* [http://mek.oszk.hu/11700/11715/index.phtml Igló-Füred és Feketehegy környéke] (MEK)
{{Iglói járás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz|}}
{{DEFAULTSORT:Iglo}}
[[Kategória:Igló| ]]
[[Kategória:Szepesi 16 város]]
[[Kategória:Szlovák paradicsom]]
|